http://www.karpataljaturizmus.info
     http://www.karpataljaturizmus.info
 

Barangolás a kárpátaljai szoborvilágban

 
Barangolás a kárpátaljai szoborvilágban

Két éve avatták fel a Tóth Bertalan kéményseprőt ábrázoló szobrot Munkácson. Ennek kapcsán vitát váltott ki a kérdés: inkább „történelmi nagyjainknak” kellene emléket állítani vagy sem? Matl Péter, a vereckei honfoglalási emlékmű alkotója szerint ugyanakkor a kettőt nem szabad szembeállítani.

– Nem az a fontos, hogy avassunk valamit, hanem az, miben gondolkodik az adott közösség – fejti ki a művész. – Úgy vélem, a jövő mindenképpen a helyi jellegzetességeké. És részben már a jelen is, amit például a Nagy­dobronyi paprikafűző asz­szony­ szobra is bizonyít. A falu magyarlakta település, az alkotás pedig az ott élő magyarságot is jelképezi. .

Mint azt Matl Péter elmondta, modern alkotásokban is érdemes gondolkodni, hiszen azok szintén szebbé teszik településeinket. Ezzel kapcsolatban kidolgozott egy programot. Arról van szó, hogy a települések egy-egy modern szobrot kapnának. Véleménye szerint ha ez megvalósulna, ezután olyan helységekbe is elmenne a turista, melyet jelenleg nincs miért felkeresnie. Ehhez az is fontos lenne, hogy az adott községben az önkormányzat vagy az egyház vállalja a tereprendezést, elvégre szemétkupacok között nem lehet emlékjelet állítani. – Ez a program lehetne a kulturális fellendülés első fecskéje – véli a munkácsi alkotó.

Mihajlo Kolodko szobrász szerint azok az idők elmúltak, amikor központilag meghatározták, kinek lehet szobrot állítani és kinek nem.

– Ez még nem jelenti azt, hogy jó, mindenki számára megfelelő alkotások születnek – mondja Mihajlo Kolodko, akiről talán kevesen tudják, hogy anyai ágon magyar származású. – A legfontosabb az lenne, hogy – legyen szó történelmi személyiségről vagy sem – egy szobor állításáról közmegegyezés legyen az adott településen. Így lenne esély arra, hogy az avatás után mindenki a magáénak érezze.

A megyeszékhelyen 2010-ben avatták fel a Lámpagyújtogató szobrát, amely Mihajlo Kolodko munkája. Az ungvári lámpagyújtogató, Kolja bácsi a város jellegzetes figurájaként maradt fenn a köztudatban. A múlt században élt öreg csavargó negyven éven át minden pirkadatkor felkelt, végigjárta Ungvár utcáit, és a lámpák leoltásakor fogadta a dolgukra siető emberek köszönését. Alkonyatkor ismét elindult, hogy fénybe borítsa az Ung-parti várost.

Hétköznapi hőseink

Ahogy említettük, két éve adták át Munkács legújabb látványosságát, az azóta is nagy népszerűségnek örvendő kéményseprő szobrot. Az Ivan Brodi által készített életnagyságú, bronzból készült alkotást a helyiek Bertalan bácsinak hívják, a város legendás kéményseprője, Tóth Bertalan előtt tisztelegve.

2003 óta hangulatos szobor díszíti a Perecseny központjában álló parkot. A szobor Fedor Feketának, a vidék első postásának állít emléket.

Nagyszőlősön a borász embermagasságú bronzszobra hívja fel magára a figyelmet. 2012-ben az iloveukraine.com.ua portálon kihirdették a különböző szakmákkal kapcsolatos emlékművek TOP-10-ét. Kellemes meglepetésként a Nagyszőlősi Borász, valamint a Lámpagyújtogató és egy munkácsi alkotás, a Cukrásztanonc is bekerült a legjobbak közé.

A hétköznapi hősök egyébként nem csupán városainkat ékesítik. Salánkon történelmi nagyjaink – II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen és Szent István – mellett a Nagy fogásnak, azaz egy horgásznak is emlékműve van, ami Pólin Elek helyi fafaragó-mester alkotása. A művész saját bevallása szerint sokat törte a fejét, miért nincsenek Kárpátalján olyan, mindennapi figurákat ábrázoló köztéri szobrok, amelyek egy kis mosolyt csalnak az ember arcára. S miközben a mit, hova és hogyan kérdéseken agyalt, eszébe ötlött Tyahur György, aki egy horgásztavat üzemeltet. Így született meg a felismerés: a tóparton álljon egy horgász.

Batáron – Tüzes Pál farmergazdának köszönhetően – nemrég nem csupán lekvármúzeum nyílt, hanem egy valódi hungarikum: a mangalica, valamint a lekvár is bronzszobrot kapott. Tudomása szerint ez egyedülállónak számít. A terv kivitelezője ugyancsak Mihajlo Kolodko volt.

Természetesen nem lehet elmenni szó nélkül a legújabb, Matl Péter által már említett alkotás: a Nagydobronyi paprikafűző asszony szobra mellett sem. Ifjabb Hidi Endre alkotása vitathatatlanul visszatükrözi az ott élők hétköznapi tevékenységét, amely a településnek hovatovább védjegyévé vált.

Bizonyára feltűnt, hogy hiányzik a sorból a legmagyarabbnak mondott, megyei joggal rendelkező város: Beregszász. A gipszbe öntött Borozó bácsi alakja egyszer már ékesítette a Vérke-parti települést. Sajnos, összetörték. Összeragasztva várja, hogy bronzformát öltsön.


Tóth Viktor
www.kiszo.net