Ukrainian  Magyar  English  German  Czech  Russian 
 
Interaktív térkép
 
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

 
 
 
További események

Hírlevél felíratkozás

 
Hírlevél nyelve: Kötelező
 
 

Técsői járás

Aknaszlatina | Alsóapsa | Alsókálinfalva | Bedőháza | Bobovoje | Brusztura | Bustyaháza | Csománfalva | Darva | Dombó | Dubrovka | Dulfalva | Felsőpatakvölgy | Fontenyásza | Gánya | Grunyiki | Hlinyáni | Irhóc | Irhóc-Lázi | Kerekhegy | Királymező | Királyvölgy | Kiskirva | Kistécső | Kisugolyka | Kökényes | Kricsfalu | Lázi | Nagykirva | Nagyugolyka | Németmokra | Nyágova | Nyéresháza | Olhovcsik | Oroszmokra | Pelesalja | Pescsera | Petrusó | Podisor | Prihud | Rakó | Rosszos | Rovne | Runya | Szálláspatak | Széleslonka | Szentmihálykörtvélyes | Szorospatak | Talaborfalu | Taracköz | Tarackraszna | Taracújfalu | Técső | Tereselpatak | Tiszaló | Topcsino | Uglya | Újbárd | Úrmező | Vajnág | Vosováti

Területe: 1,8 ezer km².


Lakossága: 172,5 ezer fő.


Népsűrűség: 95,9 fő/km².


Városok száma: 1. Városi jellegű települések száma: 5.


Falvak száma: 56.



A técsői járás , mint területi egység 1946-ban jött létre. A járás Kárpátalja megye délkeleti részén terül el, határos Romániával, Ivano-Frankivszk megyével, valamint a huszti, ökörmezői és rahói járásokkal. Técső városa a huszti völgyben a Tisza jobb partján fekszik. A város jelenlegi területe időszámításunk kezdeti éveiben már lakott volt, erről tanúskodnak az I.-II évszázadból származó leletek, valamint a környéken talált i.e. II. századi római kori pénzérmék. Magát a várost a XIII. szazadban alapították, s 1329-ben emelték királyi városi rangra.


A técsői járás területén mintegy 27 féle nemzetiség  képviselői élnek. Közülük 78,5% ukrán, de élnek itt jelentős számban románok, magyarok és más nemzetiségűek is. A járás gazdag ásvány és termálvizekben. A járás területén található 30 ásványvízforrás vizei tartalmazzák az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen legfontosabb 20 mikroelemet.


Vasban gazdagok az Uszty-Csornai (Királymező) hegyi források vizei, sóban Ruszka Mokra, Velika Uholka és Taraszivka vizei. Találhatunk itt Kárpátalján ritkaságszámba menő fluor tartalmú ásványvizeket (Dobrjhanszke, Novoszelica) és magas jód tartalmúakat (Velika Uholka, Ruszka Mokra) is. A técsői járás ásványvizei  szili savban  gazdagok, ami valóságos patika a betegségek megelőzésében és kezelésében. Velika Uholka községben ásványvizes fedett bányató, Tereblja községben  - magas sótartalmú, termálvizes bányató található.


A természeti kincsekben gazdag járásnak 800 ezer m³  márvány tartaléka van. Novoszelica (Taracujfalu) község közelében vörös márványt bányásznak. Márvány kitermelés folyik még a következő községekben is: Kricsevo (Kricsfalu), Uhlja(Uglya),  Vilhivszki Lazi (Irhóc-Lázi) Hanicsi. Hanicsi község közelében jelentől liparit tufa készletek vannak, míg Novoszelica(Taracujfalu) környékén  - több mint 3 millió tonna mészkő készlet található. Az Aknaszlatina környéki sókészlet mennyisége közel  700 millió tonna. Itt a sót már a bronzkorban is bányászták, és hála a hatalmas készleteknek, kiépített kapcsolatok voltak a Római Birodalom felé is, amiről a régi bányajáratokban talált római pénzérmék tanúskodnak.

 
A járás viszonylag nagy területét hegyek borítják. A técsői járás legmagasabb pontja a Bratkivszka csúcs, melynek tengerszint feletti magassága 1788 méter.  A vidék felszínformálásában nagy szerepük volt a Tisza, a Talabor és a Tarac folyóknak. A járás területén találhatóak a duzzasztott Terebljanszki és a mesterségesen kialakított Aknaszlatinai tavak. A técsői járás területén több magas hegycsúcs és szikla is van Karámos (Sztranzsul), Hropa, Uhorszkij és a Lehionyiv hágó.


A magas hegycsúcsok között található az Uszty-Csornai alföld. Szintén a járás területén találhatóak Kárpáti Természetvédelmi Park Sirokoluzsanszki és Uholszki masszivumai, valamint a Szineviri Nemzeti Természetvédelmi Park egy része is. Bustyaháza (Bustino) településen egy XVIII. századi park található.


Aknaszlatina (régi nevei: Szlatina, Máramarosi Szlatina, Szlatina Völgy) településen fekszik az Aknaszlatinai, megyei és országos jelentőségű allergológiai kórház, ahol már több mint 30 éve hasznosítják a sóbányák speciális mikroklímáját a bronchitis, asztma és más légzőszervi megbetegedések kezelésére. A gyógyítást 300 méterrel a földfelszín alatt végzik, a bánya speciális sómasszívumai között a Szlatinai sóbányász nevű karsztbarlangban.  


Aknaszlatina közelében alakult ki a Kunigunda sóstó, melynek vize az izraeli Holt-tenger vizével megegyező sótartalommal bír.  A víz annyira sűrű, hogy szinte lehetetlen belefulladni. A técsői járás híres történelmi, építészeti és régészeti emlékeiről.

 
 
Webbolt

Valutaváltó

Ezt váltanám:
 

Pénznemek cseréje Pénznemek cseréje Pénznemek cseréje
(Utolsó frissítés dátuma: 2015.04.06.)

Erre váltanám:
 

Ügyfélszolgálat

Nyitva tartás: H-Sz: 07.00 - 16.00

Beregszászi Tourinfo Iroda

e-mail: tourinfo.beregszasz@gmail.com

Ungvári Tourinfo Iroda

+380 (0312) 61-31-93

+380-50-62-223-71

Címkefelhő

szálloda     hotel     szanatórium     szállás     szálláshely     bicikli     kerékpár     vár     ungvár     munkács     vörösbor     Liszkovec vendégház     Helikon hotel     helikon