Ukrainian  Magyar  English  German  Czech  Russian 
 
Interaktív térkép
 
H.K.Sze.Cs.P.Szo.V.
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      

 
 
 
További események

Hírlevél felíratkozás

 
Hírlevél nyelve: Kötelező
 
 

Badaló

Badaló rendezett portákkal bíró Árpád-kori magyar lakta település a Tisza jobb partján, melynek a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1 714 lakosa van. Nevének eredete nem tisztázott.

Beregszász, a járási központ innét 12 kilométernyi távolságra fekszik. (Ugyanennyire van az Asztély- Beregsurány határátkelő). A határ túloldalán, de még a Tisza jobb oldalán terül el Tarpa község. A települést  többségében magyarok lakják, akik csaknem mindannyian reformátusok. Jelentős a falu cigány népessége (több mint 300 fő).

A tiszaháti település legkorábbi történeti említése már a nagy tatárjárás előtt, 1226-ban − Bodolou formában − felbukkan egy több mint 700 éves okiratban. Neve egy szláv eredetű személynévből származik (ezt jelzi a szerb-horvát Budilo személynév), s minden bizonnyal a község első birtokosára utal. Egy 1280-ból származó oklevélben viszont Budulou alakban olvashatunk a településről.

A XIV. században a Nagysemjéni család birtokolta, később viszont Büdy Mihály munkácsi várnagy és testvérei is birtokrészekkel rendelkeztek a badalói határban, majd a Bay és a Kende famíliákból kikerülő földbirtokosok uralták az itteni, árvizeknek kitett, ám igen termékeny földeket. 

A falu már a XIV. században saját lelkészséggel bírt. A XIV. század elején vagy a XIV – XV. század fordulóján építhették fel a település egykori római katolikus kőtemplomot, amely 1550-ben, a lakosság túlnyomó többségének reformátussá válásakor került a megalakuló protestáns gyülekezet tulajdonába. Ám mivel idővel szűknek bizonyult, az egyházközösség 1799 és 1804 között átépítette, kibővítette a jó arányú, négy fiatornyos sisakot viselő harangtoronnyal ékes épületet. Az 1834-es pusztító tűzvészben a község fele a templommal és a paplakkal együtt leégett. A hívek a templomot a következő évben újjáépítették. Anyakönyve 1759-ben kezdődik. 

Petőfi Sándor 1847 nyarán járt a vidéken. Miután az előző éjszakát Beregszászon töltötte, 1847. július 17-én indult Macsolán, Tiszacsomán és Badalón keresztül menyasszonyához Endrődre. A badalói református templom falán márványtábla hirdeti, hogy ott járt a költő.

1989 novemberében a helybeliek kopjafát állítottak a sztálinizmus áldozatainak, 1992 áprilisában pedig a község központjában felavatták az elhurcoltak és a II. világháborúban elesettek emlékművét.

Látnivalók:

Négy fiatornyos református templom

Petőfi Sándor emléktábla

Emlékmű a sztálinizmus és a II. világháború áldozatainak emlékére

 

 
 
Webbolt

Valutaváltó

Ezt váltanám:
 

Pénznemek cseréje Pénznemek cseréje Pénznemek cseréje
(Utolsó frissítés dátuma: 2015.04.06.)

Erre váltanám:
 

Ügyfélszolgálat

Nyitva tartás: H-Sz: 07.00 - 16.00

Beregszászi Tourinfo Iroda

e-mail: tourinfo.beregszasz@gmail.com

Ungvári Tourinfo Iroda

+380 (0312) 61-31-93

+380-50-62-223-71

Címkefelhő

szálloda     hotel     szanatórium     szállás     szálláshely     bicikli     kerékpár     vár     ungvár     munkács     vörösbor     Liszkovec vendégház     Helikon hotel     helikon